Mivel a tabori internet egy vilagszegyene, a hegy ment Mohamedhez, azaz itt ulok Old Saybrook kulvarosaban, egy medence szelen Molly laptopjaval.

A taborrol nem nagyon irtam semmit, ha jol emlekszem. A staff training alatt en voltam az egyik kabin vezetoje, ami azt jelenti, hogy a munkatarsaim meg a fonokom voltak a gyerekek a kabinomban. Hehe. Jo csapatunk volt, csupa amcsi gyerekkel, kiveve persze Elliot-ot, aki Taiwanbol jott. Van neki egy olyan papirja, amire ha vizzel festesz, beszurkul, de egy ido utan eltunik. Ilyen papirokon gyakoroljak a krikszkrakszbetuiket. Majd meg akarok nehanyat tanulni, de meg nem volt idom.

Mint kabinvezeto, velemenyeznem kellett a kabinomban levo sracokat. Egyetlen gyerekkel kapcsolatban voltak komoly aggalyaim, termeszetesen o lett az elso kozvetlen munkatarsam, 17 eves srac MAdison-bol, a gazdag feher gyerekek varosabol. Vele dolgozni olyan, mintha lenne 3 extra gyerek a kabinban. Ha megyink valahova, es szolnom kell a kolykoknek hogy indulas, altalaban neki is kulon kell szolni, valamint gyakran kell emlekeztetnem, hogy felelosek vagyunk 7 gyerekert. Nem nagyon ertette a dolgot eleinte, de fejlodokepes. Ettol fuggetlenul nem szeretnek vele dolgozni, egy kis wannabe gyoker, semmi keresnivaloja a taborban.

Az elso session egy het hosszu volt, akkor is a harmas kabinban voltam Mike-kal, de velunk volt meg Max is, ami azert sokat lenditett a dolgon. Volt a kabinban egy felegyiptomi felnemet hallaskarosult gyerek, Luke, akit mindennel jobban erdekeltek a kulfoldiek, mint peldaul Max es en, de Mike-nak az elso percben a szemebe mondta, hogy unalmas, hogy csak huszpercnyire lakik innen. Volt egy kiraly mikrofonja, ami fm-en kuldte az adast kozvetlenul a hallokeszulekebe. Azt hiszem  Nagyon vidam gyerek, meg viccesen is nevet, meg tudta hogy forintot hasznalunk Magyarorszagon, de sajna csak egy hetet maradt.

Evan egy 10 eves autista srac, az anyukaja kulon elhozta egy nappal a tabor elott, hogy megnezze biztos jo kezekben lesz-e. Tobb baj szarmazott abbol hogy igy el volt kenyeztetve, mint az autizmusbol. Leginkabb koveket szeretett pocsolyakba dobalni, igy mostmar ebben is majdnem olyan jo vagyok mint halozsakhajtogatasban.

Minden session vegen lehet egymast jelolni egy vacsorara, amit a camp fizet negy kivalasztott dolgozonak a jeloltek kozul. Az elobbi ket gyerek miatt valaki engem jelolt, hogy ej milyen remek munkat vegeztem, ezert aztan felkerekedtunk a harom masik kivalasztottal meg ket igazgatoval, es elmentunk Westrbookba a New Deal Steakhouse-ba. Ettem csirket, rakot, meg steaket, meg csokissutit. Minden nagyon jo volt, jarni alig birtam utana.

A viznel nagyon jo csapat van, halal vicces mindenki, foleg az eszt gyerek, Jan. Van meg nemet, uj-zelandi, angol, meg egy rakas amcsi. Az angol srac, Sam Bennett az egyik fonokunk, tole kicsit feltem, de nagyon jofej, meg mindenben rengeteget segit, nem olyan vicces, mint tavaly Culpepper akinek a lexusat vezettem, de jobb nala dolgozni. Viszont senki nem tudott szorfozni az elejen, ezert egesz nap csak szorfot tanitok, semmi evezes vagy uszas. Az uszast nem banom, de kenuzni azert mostmar szivesen elvinnek egy csapatot.

Azert van egy kivetel a tonal. Chelsea, az egyik csaj, tokeletesen hasznalhatatlan, lovese nincsen hogy mit kene csinalni. Javasoltam, hogy hasznaljuk bolyanak, a kabinban meg lehetne vele az ajtot tamasztani, ha epp nem talalunk alkalmas botot, de a muanyagpalackok, kotelek, meg botok koltsege mar rovid tavon is jelentosen kevesebbre jon ki mint Chelsea alap letfunkcioit fenntartani. Neha kicsit sajnalom, mert senki nem beszel hozza.

A gyerekek imadjak a szorfot, nagyon jo szelunk volt egesz idaig. A tobbiek nem nagyon szeretik ha szabadnapom van, mert nem tudnak meg mit kezdeni 8 gyerekkel meg ugyanennyi vitorlaval. A kabinomban nincs senki akit tavaly pesztraltam volna, de folyton odajonnek hozzam a regiek az ebedloben meg a viznel az orak kozott. A gorog ikrek iden korabban jottek, mar harom hete itt vannak. Az utobbi kettore kulon kabinba helyeztek oket, Orestes igy kevesbe hiperaktiv. Viccesebbek egyutt.

Vegre szereztunk egy hosszabbitot, igy tudtam dongetni egy kis Mozartot ma reggel Leo gitarerositojerol, a gyerekek szerettek nagyon. A kabinban csak jazzt jatszunk. Csak azok a kolykok panaszkodnak akiknek amugy sem tetszik semmi. Van egy kis lusta dagadt senki, nem csinal semmit, nem fogad szot, nem segit, nem tudom mit keres itt, de penteken hazamegy.

Jovo hettol felkerulok a domb tetejere, kb 15 percnyi gyaloglasra (Az magyarul 8-10 perc) a fo tabortol, a legidosebb gyerekekhez. Mar nagyon varom, hogy kiprobalhassak valami ujat, a 8 eveseket birtam nagyon tavaly, ezek a 11 evesek nem nagyon fekszenek, bar lehet hogy csak ez a par nem. A legidosebb gyerekek (14-15 evesek) falujat Onandaganak hivjak, kicsit masok a szabalyok, meg nagyjabol teljesen elszigetelt kozosseg a tabor tobbi reszetol. Jofej ott nagyon a fonok, az a srac akinel aludtunk tavaly Washingtonban.

Most azt hiszem megyunk. Annyit meg mindenkepp akartam irni, hogy a legutobbi szabadnapon vezettem Seth nagyijanak a kocsijat, egy kabrio BMW z3-at. Az oceanpartrol haza. Hehe. Kulon udito volt a manualis valto.

Whooo a Bostoni hetvegerol meg nem is irtam, az eszetlen jo volt, kimentunk egy sunseeker mustique 42 tipusu eszetlen nagy ketkabinos motorcsonakon a bostoni kikotobol. A csonak Nate baratjanak az apukajae volt, aki a GE healthcare igazgatohelyettese volt, amig elo nem leptettek. Orvosit vegzett, meg nagy kocka. A jaguarjan erkezett a kikotobe, minket pedig a lanya vitt ki a Jeep Wranglerrel. A tetot sajnos nem hajtottuk le.

Meg jelentkezem, mindenki vigyazzon mindenkire, irjatok.